Ruháinkra megszokásból tárgyként gondolunk, de a valóság az, hogy az öltözék a test kiterjesztése. Nemcsak a külvilághoz kapcsolódunk vele, de el is választ attól. A ruha a határ az én és a nem-én között. Kiemel vagy véd, megmutat vagy eltakar, a ruha a második bőrünk.

Ahogy felöltözünk hat ránk, megváltoztat, tesz valamilyenné. Fordítva is igaz: ruhákkal üzenünk a szavak előtt: ki vagyok, hova tartok, hogy érzem magam.

Ezzel az interjú sorozattal az öltözködés erejét mutatom meg, ez a #MÁSODIKBŐRÜNK.

Myrát azért kerestem meg, mert nem hagy békén a kérdés: hogy öltözik az, akinek az a munkája, hogy öltözzön?

Klasszikus gazella alkat: magas, vékony, szabályos, gyönyörű és ha látnátok a catwalk-ját!

25 éve dolgozik a divat világában, a mai napig nemzetközi modell. A 40 feletti nőket képviseli a szakmában, “A nő minden korban szép és ragyoghat. Belső értékeivel és tapasztalásaival együtt akár különlegesebben is, mint fiatalon.” – mondja.

Legnagyobb öröme, ha két fiával együtt kérik fel munkára. Forgattak már reklámfilmet, több fotózásuk és külfödi divatbemutatójuk is volt. Nem terelgeti őket kifejezetten a kamera elé, de a különlegesebb lehetőségeket nem hagyják ki, mert nagyszerű közös élmény – meséli.

Nem csak a színpadon, backstage-ben is dolgozik. BusinessChic vállalkozásában cégeknek, társaságoknak tartanak harmonikus megjelenés és motivációs tréningeket. “Nagyon szeretem ezt a munkát, úgy érzem a megjelenés és ami ehhez kapcsolódik igazán én vagyok. Szeretem átadni a tapasztalataimat és örömet szerezni ezzel másoknak. Ez és a hitelesség az, amiben igazán hiszek, a tökéletességben kevésbé.”

Kedvenc idézete Popper Pétertől van: “Senkinek sem kell tökéletesnek lennie. Bőven elég a törekvés arra, hogy kicsit csiszolni próbáljunk magunkon. Ez elérhető, a tökéletesség eleve reménytelen.” 

Milyen érzést adnak Neked a ruháid?

Attól függ mit viselek. Az öltözék “szépen kéri” hogy viseljem, hogy viselkedjek benne. Érzéseket ébreszt, nem beszélve a mozdulatokról, a járásról ami ehhez szorosan kapcsolódik. Sportos öltözékben nem feltétlenül járok kecsesen, enyhén keresztezett lábakkal, alkalmi öltözékben pedig valóban “díszben” érzem magam.

Munkám során rengeteg gyönyörű haute couture ruhát viselhettem. Óhatatlanul is különlegesnek, már-már királynőnek érezhettem magam bennük, olyan mint egy szerep a színésznek.

Nagyon szeretek futni, ahogy felveszem a futóruhámat és futóórámat, sportolói múltamat idézi fel, a mozdulataim is sportosabbá válnak, lazábbak lesznek. Nőies  maradok, de laza nő.

Ám, fordítva is előfordul, nemcsak a ruha tesz engem: olykor hangulatomtól függően öltözök, akkor is, ha a helyzet esetleg picit mást kívánna de “nem akarok tökéletesen megfelelni.”

Mi a kedvenc darabod és miért?

Hétköznap szeretek farmernadrágban járni. Sportcipővel laza, de a magassarkú cipő és a rúzs öltözteti igazán. Ha ezeket viselem, különlegesnek érzem magam és elegánsnak. A farmer kihasználása végtelen lehetőséget ad, sok-sok éve határozottan a kedvencem és nagyon sok van belőle. Persze mindig csak a kedvenc 3-4 db-ot hordom, de sosem válnék meg tőlük! Vannak tini koromból megmaradt nadrágjaim, és büszke vagyok rá, hogy még feljönnek rám. Volt, hogy olyan sokat viseltem egy nadrágot, hogy nemcsak a térdénél, de már “ott” is kikopott: megfoltoztattam és sort lett belőle.

Van-e ruhadarabod, amihez különleges történet kapcsol?

Két ilyen ruhát is kiemelnék. Az egyiket egyik munkám során, Tokióban kaptam egy különlegesen elegáns divatbemutatón, a Lanvin divatháztól. Tévhit, hogy a modellek megkapják az általuk viselt ruhákat – ez nagyon ritka -, ha igen, akkor is inkább fotózás során. Ezen a bemutatón mégis megleptek minket.  Gyönyörű nude fehérneműt viseltünk a kollekció alatt, amit szintén megtarthattunk. Féltve őrzöm őket és mindig kedves emlékeket juttat az eszembe ha ránézek.

A másik kedvencem egy gyönyörű kabát, amit Hampel Katalintól kaptam. Több mint 20 éve vagyok állandó modellje katalógusaiban, divatbemutatóin. Tőle kaptam egy sujtásos motívumokkal díszített kabátot, amire nagyon vigyázok és ha azt viselem egészen különlegesnek érzem magam, mert csodálatos.

Üzen-e rólad az öltözködésed?

Mivel az öltözékek viselése a munkám, jó pár évvel ezelőttig igyekeztem minél kényelmesebben lenni és örültem ha végre lapos cipő, farmer, poló lehetett rajtam. Sőt, volt hogy télen is papucsban jártam a magassarkú cipőktől feltört lábam miatt!

Manapság ez megváltozott: a ruháimmal képviselem, ki vagyok.  A vállalkozásomban  a harmonikus megjelenésről tartunk előadást  és stílus tréningeket vezetünk. A megjelenésemmel is ezt szeretném sugározni, ettől leszek hiteles. Mára megtaláltam a stílusom és kifejezetten szeretem megadni a módját annak ha megbeszélésre, vacsorára, szülői értekezletre, vagy csak egy baráti kávézásra is indulok. Jó érzéssel tölt el ami kihat a munkámra, hangulatomra, magánéletemre is egyaránt. 

Hogyan változtatta meg a karantén a viszonyodat a ruhákkal?

Talán mint mindenki másnak. Melegítő, cicanadrág, sort és poló variációkban profi lettem de alig vártam, hogy történjen valami, ahova felöltözhetek. Emlékszem, mikor néhány hét után először merészkedtem el vásárolni, sminkeltem – legalább a szem kilátszott a maszkból – és olyan csinosan öltöztem fel, mintha tárgyalni mennék. A fiaim döbbenten kérdezték, hogy hova-hova ilyen gyönyörűen? Nekik is feltűnt az óriási különbség.

Mit veszel legközelebb?

Tavaszi átmeneti cipőkkel mindig gondom volt. Magassarkú cipőn és sportcipőn kívül nehezen találok kényelmes, lapos átmeneti cipőt. Máig ezt vadászom. Valószínűleg egy szép mokaszint fogok választani.

 

Köszönöm szépen, Myra!