Ruháinkra megszokásból tárgyként gondolunk, de a valóság az, hogy az öltözék a test kiterjesztése. Nemcsak a külvilághoz kapcsolódunk vele, de el is választ attól. A ruha a határ az én és a nem-én között. Kiemel vagy véd, megmutat vagy eltakar, a ruha a második bőrünk.

Ahogy felöltözünk hat ránk, megváltoztat, tesz valamilyenné. Fordítva is igaz: ruhákkal üzenünk a szavak előtt: ki vagyok, hova tartok, hogy érzem magam.

Ezzel az interjú sorozattal az öltözködés erejét mutatom meg, ez a #MÁSODIKBŐRÜNK.

A tanítás – a klasszikus tudásátadáson kívül – sajátélményt, tehetséggongozást és mentorálást jelent.
Tanítványaimat, a Budapesti Divatiskola Styling szakos hallgatóit kérdeztem ruhásszekrényével való kapcsoltukról.

Piller Róbert Olivérnek 21 éves és Mosonmagyaróváron él. Középiskoláit Győrben és a szülővárosában végezte. 14 éves kora óta foglalkoztatja a divat az öltözködés az igényes megjelenés. Visszagondolva nem is érti, hogyan vehetett fel annak idején kapucnis felsőt.

Sokat ad a megjelenésre, az ápoltságra. Fontos számára a frizura, a kéz ápoltsága, a bőr állapota. Egy illat, amivel már sokat elárulunk magunkról. Szereti egységben látni az ruházatot, hogy egymáshoz illő darabokat öltsön magamra. Egy éve dolgozik fast fashion márkánál, sok emberrel találkozik nap mint, nap. Gyors, precíz, pontos munkatempót diktálnak, de mindig igyekszik szemügyre venni a vásárlót, akinek szívesen segít, hogyan változtassa meg a ruhatárát, hogy vonzóbb legyen a megjelenése.

Milyen érzést adnak Neked a ruháid?

Nagyon szeretek öltözködni, sőt arra is nagyon figyelek, hogy a ruháim rendezetten helyezkedjenek el a szekrényemben. Időnként átrendezem színek, formák alapján. Ilyenkor számot vetek, hogy mely darabokat selejtezném ki. Mindig találok egy-egy elfelejtett, rég nem viselt darabot, amit újra összekombinálok valamivel. Jó érzés így bekukkantani a gardróbba, mely átlátható. A ruháim magabiztosságot és eleganciát adnak nekem, az önbizalmam is megnövekszik, ha egy különleges darabot viselek egy adott napom. A ruháimra nagyon vigyázok és tisztelem őket. Mióta én keresem meg a pénzt a ruháimra, még inkább megbecsülöm azokat, legyen az olcsóbb vagy drágább kategória.

Mi a kedvenc darabod és miért?

Nagyon vonzanak a csillogós, fényes kicsit feltűnő darabok, ezek közül emelnék ki néhányat.  Van egy fekete pólóm, ami asszimetrikusan lett összevarrva. Ezt azért találom nagyszerűnek, mert nem deformálódik el mosáskor, de legalábbis nem látni.  Igaz kicsit szúr, mert pamut lurex keverék a felső, de nagyon jó érzés viselni. Tartalmaz a ruhatáram egy kabátot is, ami szintén fekete, de az anyagába beleszőttek kék és rozé színeket. A dzseki viszont messziről fekete, lila és kék színekben játszik. Szóval nagyon csalóka, vonzza a tekinteteket. A legjobbat utoljára hagytam. Ez egy nadrág. Teljesen máshogy néz ki képen, mint élőben. Fehér alapon egy fényes bevonat van rajta, amitől szinte szikrázik az egész nadrág. Olyan, mint egy fényspektrum. Az egyik kedvencem egy pulóver, ami nem csillogós, egy oroszlánt ábrázol, melynek képét gyöngyökből hímezték ki. Amikor megláttam a boltban meg kellett vennem, mert magamat láttam benne. A gyöngyök elvarázsoltak, különlegessé teszik, mind a mai napig szívesen viselem. A műanyag táskát nagyon szeretem, az a mindenem. Igaz, úgy néz ki, mint egy uzsonnástáska, de egy nagyszerű találmány. Ráadásul vízálló.

Van-e ruhadarabod, amihez különleges történet kapcsol?

Amikor tizenhét éves voltam, megvettem életem első designer táskáját. Budapesten vásároltam meg az Andrássy úton. Rengeteg spóroltam rá, de a jó dolgokra mindig várni kell. Ezt mai napig tudom. A történet érdekessége, hogy titokban vettem meg a kiszemelt darabot, mert tudtam a szüleim nem értenek egyet azzal, hogy ilyen nagy összeget fordítsak egy táskára. A vágy azonban sokkal nagyobb volt, kicsit féltem elmondani nekik, de amikor látták rajtam, hogy mekkora örömet jelet nekem, elfogadták, mert én spróroltam rá hosszú ideig.

Édesanyám hatására, ma már nem késlekedem a rendeléssel, ha első látásra beleszeretek egy ruhadarabba. Sajnos sokszor lekéstem már egyet-egyet, amit már nem tudok pótolni vagy csak évekkel később találok hozzá hasonlót. Szeretem a Zara termékeit is, rengeteg kincset találtam már ott.

Üzen-e valamit a világnézetedről az öltözködésed?

Úgy gondolom, hogy ha egy szürke hétköznapon felveszek valami színeset, akkor jobb kedvem lesz. Jól érzem magam a bőrömben meg a ruháimban is. Megpróbálok mindig pozitívan hozzáállni a dolgokhoz, s remélem ez tükröződik rólam.

Hogy változtatta meg a karantén a viszonyodat az öltözködéssel?

Nagyon jó volt az az időszak. A digitális oktatás nehéz volt számomra, de megpróbáltam minden akadályt legyőzni, ennek eredménye, hogy sikerült az érettségi is. A karantén ideje alatt sehova nem mentem, csak egyszer tankolni, akkor olyan jó volt szépen felöltözni. Többnyire otthoni ruhában voltam egész nap, de volt olyan pont, hogy fel akartam öltözni normális ruhába és ilyenkor fotókat is készítettem magamról. Jó érzés volt kicsit elegánsabb ruhába bújni, még ha nem is látta más, de a hangulatom sokkal jobb lett tőle. A divatot ugyanúgy figyeltem, ekkor kezdtem el ruhákat rendelni az internetről, mivel nem lehetett üzletekbe járni.

Ne értsd félre, nem vagyok boltkóros, de egy – egy darabra szert kellett tennem.

Mi volt a legnagyobb öltözködési bakid?

Elegáns ing kapucnis pulóverrel, talán ezt mondanám bakinak. Azóta a stílusom elkezdett jobb irányba menni. Próbálok mindig figyelni, hogy jó szett legyen rajtam egy kiválasztott napom.

Mit veszel legközelebb?

Amit biztosan nem vennék azok a szakadt farmerek, kifejezetten nem szeretem, ráadásul drágább is, mint azok, amelyek nincsenek szétszabdalva. A kedvenc márkám amiért rajongok a Gucci, talán ez már kiderült. A jövőben szeretnék tőlük vásárolni, legyen az kabát, ing, ékszer, táska, cipő. Ezekben a darabokban magamat látom, sőt passzol a személyiségemhez a márka stílusa. Vidám, színes és magabiztos embernek tartom magam.